A mez hatalma

Miközben néztem a meccseket rádöbbentem valamire. Azon kívül, hogy a fél Német válogatottat szívem szerint megvenném a Veszprémbe meg a fél Svéd válogatottat is, de aztán rájöttem, hogy sajnos vagy lehet , hogy inkább nem sajnos ezt nem én döntöm el, hanem nálam okosabb emberek  akik  jobban értenek a kézilabdához.

De komolyra fordítva a szót , vissza térve a tárgyra aminek nekifogtam, arra jöttem rá , hogy a legtöbb játékost általában az emberek úgy ítélik el, hogy melyik csapatban játszanak. Ez egy szinten szerintem szánalmas dolog, mivel nem az határozza meg a játékost, hogy milyen mez van rajta. Normális körülmények között nem ez kéne legyen a legfontosabb dolog, hanem az , hogy milyen tehetséges. Tudom, hogy nincsen jogom ítélkezni szurkoló társaim felett, de mindenki ilyen. Szerintem nincsen olyan szurkoló aki igazan szereti csapatát de nem szidja tét mérkőzésen az ellenfél játékosát akaratán kívül is, de ez nem azt jelenti, hogy nem tiszteli ellenfelét. A legtöbb játékossal akit néha szidok csak az a bajom hogy nem a Veszprémet erősíti. Erre most jöttem rá miközben néztem a Világbajnokságon a  mérkőzéseket mivel a játékosokat, teljesen más kertbe lehet látni mint ahogy azt meg szoktuk. 

A tegnap mikor néztem a németeket azon gondolkoztam milyen érdekes , hogy nemrég még ordibáltam és dühöngtem Patrick Groetzikre , a tegnap pedig örömömben felszöktem az ágyból, ha gólt lőtt. Az mondjuk igaz, hogy nem mindegy ,hogy a Dánok ellen játszik vagy a Veszprém ellen, mert a Veszprémmel elfogultabb vagyok mint más csapatokkal , és  a Löwen elleni meccsen nem Patrick hibája volt , hogy ki kaptunk hanem a miénk. Könnyű az ellenfélt okolni ha nekünk nem megy és sokan ebbe a hibába szoktunk esni. De ez ellen nincs mit tenni mivel ha elfogult vagy a csapattal szemben,és igen is minden szurkoló elfogult saját csapatjával szemben ami végül is nem baj mivel valakiiknek kell támogatniuk akkor is a csapatott ha ki kapnak csak mindenek úgy gondolom van egy határ, van egy szint amit normális körülmények között nem lenne szabad átlepni a szurkolónak de ez lehetetlen mikor egy meccs hatása alatt van az ember.

 Ma vissza néztem a Veszprém hivatalos oldalán a régebbi képeket és furcsa volt számomra, hogy Momo a Veszprém egyik legjobb játékosa nem a mi mezünket viseli. Nem nagyon szerette egyik Veszprém drukker se ami nem meglepő, mivel mindig csak gólt lőtt.
 Amikor 2013 év elején érkezett a hír, hogy Momir Ilic átigazol a Veszprémébe egy egész ország megszerette pedig még nem tett le nálunk semmit se az asztalra de már mindenki kezet megszeretni és a szívébe fogadni. Bíztunk abban, hogy általa a csapat egy újabb fokozatra léphet és így is lett.
 Rengeteget emelt a csapat színvonalán ami már akkor se volt  alacsonyan. Jobbak lettünk és ezt neki is köszönhetjük mivel fantasztikus játékos és egy fantasztikus ember,mindig mosolygós és vidám ember.Személy szerint nagyon szeretem őt , a játékát és a technikáját.Belegondolok abba, hogy régebb szidtam egy kicsit elszomorodom mert akkor is, ugyan ilyen ember volt csak a legnagyobb ellenfélnél játszott. Annál a csapatnál akiknek általában ,a pályán plusz két játékosuk van és ezért mi szurkolok sokszor az ellenfél játékosait szidjuk akik nem tehetnek erről. Nem a játékos hibája, hogy  van plusz két játékosuk hanem bíróké, hogy nem tudnak tisztesezgessen bíráskodni. Ne értse félre senki se, nem a Kielt akarom védeni hanem azokat a játékosokat akik felett ítélkeztünk mert nem a  nekünk szimpatikus csapatba játszanak.

Van még egy játékos aki ebben az évben igazolt át hozzánk és nagyon boldog voltam.Igaz, hogy nem a legfiatalabb játékos de egy olyan fizikuma van amit sok 25 éves kézilabdázó meg irigyel.Ha figyeljük a  Veszprém meccseit akkor fel tűnhetett egy olyan név amit sokszor hallunk. Christian Zeizt. Szerintem nem kell senkinek se bemutatni őt. Mindenki ismeri és szereti. A játék stílusa és mentalitása el tér a többi játékosétól, tipikus Német aki addig hajt amíg csak tud. Sose tud megelégedni a teljesítményével, és minden nap edz annak érdekébe, hogy formába tudja magát tartani.
Szerintem ő az egyik legjobb igazolás amit a Veszprém véghez vitt bár ezt nehéz meg alapítani. Mivel 5 igazolás volt ebben az évben és egyik jobb igazolás volt mint a másik. Andreas, Gasper, Máté, Roli és Christian. Mind az öt játékos nevét sokszor lehet halni az arénában , megszerettük őket és szívünkbe zártuk.
Biztos vagyok abban, hogy ugyan így lesz Aronnal is aki  a Kielből igazolt át hozzánk.
Az Izlandi 24 éves Aron Palmarson tavaly tavasz végén jelentettebe , hogy a 2015-2016 szezont a Veszprém színeibe kezdi el.
  Fantasztikus nagy tehetség és nagy szüksége van rá a Veszprémnek. Mivel teljesen máshogy játszik és mozog a pályán. Szüksége van egy ilyen nagy csapatnak mint most már a Vészprém minél több kultúrájú és egyéniségű játékosra ,akik nagy tapasztalattal rendelkeznek és így összeállhat egy olyan csapat, amelynek az se okoz gondot, ha az ellenfél plusz két játékossal játszik.Nem a mez teszi a játékost. Mindegyik játékos változik, ha más csapatba kerül, más emberek közé, máshogy játszik mivel ahány csapat annyi edző és játék stílus. Ők csak alkalmazkodnak van akinek jobban megy van akinek nem de ugyanolyan jók maradnak.