Interjú Fekete Dáviddal.

Fekete Dávid  a Vác fiatal balszélsője, aki a korosztályos válogatottjában is bizonyított és az MVM Veszprém csapatában is kapott lehetőséget. Egy nagyon elhatározott és motivált játékos. Most őt kérdeztem a jelenéről és a múltjáról. 

- Hány éves korod óta kézilabdázol?

- 8 éves voltam mikor kezdtem.

- Miért kezdtél el kézilabdázni?

- Édesapám hatására, ő is kézilabdázó volt.

- Volt más sport is, amit esetleg kipróbáltál?

- Persze karatéban egészen a citromsárga övig jutottam meg persze a fociztam is.

- Miért pont a kézilabda mellett döntöttél?

- Hát apu kérdezte, hogy esetleg lenne kedvem valami fiús sporthoz így a foci után és az első edzéstől kezdve imádtam.

- Volt olyan hogy több sportot is párhuzamosan űztél a kézilabdával?

- Egy ideig focizni jártam a kézi mellett, de nem versenyszerűen.

- Mi tetszet meg ebben a sportban, ami miatt ezt választottad?

- Az, hogy összetett sport, nagyon dinamikus és gyors mégis nagyon nagy összpontosítást igényel.

- Hogy emlékszel vissza a legelső mérkőzésed?

- Tisztán emlékszem az első meccsemre a 16. kerület ellen játszottunk szivacs labdával és nagyon csúnyán kikaptunk, de sikerült gólt lőnöm és nagyon örültem neki.

- Hogy kerültél Veszprémbe?

- A serdülő válogatottban Csoknyai István volt az edzőnk és jól tudtunk együtt dolgozni aztán úgy éreztem, hogy váltanom kellett és jó lehetőséget kaptam Veszprémben.

- Hogy emlékszel ott vissza az első edzésedre a felnőtt csapatban?

- Szerencsére, volt több alkalommal is velük edzeni. Nagyon jó élmény a legjobbak között mozogni rengeteg mindent tud ellesni az ember ilyenkor persze eleinte meg voltam illetődve elég rendesen, de egy pár lövés után ez elmúlt.

- És, hogyan emlékszel vissza ott a legelső mérkőzésedre?

- Ott is hasonlóan nagy élmény egy Veszprém arénában habár azon a SEHA meccsen nem volt teltház, de akkor is hatalmas dolog nekem, hogy egy ilyen arénában pályára léphettem.

- Melyik az eddigi legemlékezetesebb mérkőzésed?

- Több nagyon jó élményem van, szerencsére a kézilabda kapcsán van pár emlékezetes meccs például a szegedi Erima döntő, amit megnyertünk a Tromossal a Veszprém ellen vagy a nagycsapatban való szereplés és talán az U18-as eb-t teljes egészében ide tudom sorolni ahol ezüstöt ért el a csapat.

- Ha mér szoba hoztad a válogatottad, ott hogy érzed, magad mennyire várod az Európa- Bajnokságot?

- Nagyon jól érzem, magam a válogatottban élvezem, az ottani játékot persze van, mikor nem jön ki a lépés, de mindentől függetlenül szeretek válogatott lenni remélem, idén nyáris számítanak, rám nagyon várom az eb-t.

- Melyik az eddigi legemlékezetesebb gólod?

- Ebből is van egy pár, de talán a diákolimpia vb-n a törökök elleni szögletből szerzett gólom. Veszprémben a felnőtt csapatban szerzett gól persze, Vácon eddig a legemlékezetesebb amikor, Mikler Rolandnak indításból szereztem gólt.

- Hogy érzed magad Vácon?

- Hát szerettem volna kicsit többet kihozni magamból és egyre több percet a pályán tölteni ez nem annyira sikerült idén, de ez volt az első NB-es szezonom szóval nem érzem rosszul magam emiatt.

- Volt olyan pillanat mikor úgy érezted abba hagyod a kézilabdát?

- Soha. Nem is tervezem az elkövetkezendő 15 évben.

- Egy mérkőzésen mennyire szoktál kifáradni mentálisan és fizikailag?

- Ez meccsfüggő, van olyan, hogy teljesen ki tudok fáradni. Van, amelyiken épp, hogy elfáradok.

- Hogy érzed ki az, akitől eddig a legtöbbet tanultál?

- Édesapámtól. Mindig a legjobbat szeretné kihozni belőlem, de őszintén, elmondja, a véleményét mi volt jó mit rontottam el mit kellene máshogy csinálnom.

- Melyik játékos a példaképed?

- Uwe Gensheimer akit úgymond példaképnek nevezhetnék mivel a világ legjobbja szerintem a posztján mindenképpen, de nagyon szeretem még természetesen Iváncsik Gergő, Timur Dibirov és Luc Abalo játékát is.

- Volt már olyan döntésed a pályán, ami a végeredményt döntötte el?

- Volt jó párszor. Volt jó és rossz döntés is köztük volt, hogy időntúli hetest hagytam ki és lőttem be döntetlennél.

- Hol képzeled el magad 10 év múlva?

- Szeretnék a BL-ben játszani esetleg egy hazai vagy külföldi nagycsapatban és szeretnék a felnőtt válogatottban szerepeli szerintem, aki kézilabdázik és ennyi idős mindenkinek hasonlóak az álmai. Aztán hogy mi válik, belőle valóra az sok dologtól függ.