Interjú Gődőr Bencével

Gödör Bence - az MVM Veszprém serdülő korú kapusa - nemrégiben Bajnokok- Ligája mérkőzésen is bizonyíthatta tehetségét. Ugyan nem sok időt töltött a kapuban, de igyekezett kihasználni a lehetőséget, s be is mutatta élete első védését nemzetközi porondon. Őt kérdeztem múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

- Hány éves korod óta kézilabdázol?

- Olyan 8-9 éves korom óta.

- Volt más sport is, amit kipróbáltál?

- Igen. Természetesen fociztam, mint minden kisgyerek és ha jól emlékszem egy kis ideig úsztam is.

- A fociban is kapus voltál?

- Voltam kapus is és mezőnyjátékos is.

- Miért pont a kézilabdát választottad, ha más sportokat is kipróbáltál?

- Valami olyan fogott meg benne, ami a többi sportban nem volt meg. Nagyon tesztett, hogy gyors, pörgős és hogy majdnem minden meccs 3 esélyes.

- Volt olyan pillanat, amikor megbántad, hogy a kézilabdát választottad?

- Nem még soha.

- Hogy szoktál felkészülni egy mérkőzésre?

- Én is, mint a legtöbb kapus videózni szoktam, ha van rá lehetőség, de mindig fejben összeszedem magam es 100%-kal veszek egy meccset.

- Hogy emlékszel vissza az első mérkőzésedre?

- A sárbogárdi csapatban játszottam még és szivacskézilabda volt, nem emlékszem pontosan vagy a Fradi vagy a Szombathely ellen játszottunk.

- Hogy élted meg az első mérkőzésed a Veszprém Felnőtt csapatában?

- Próbáltam úgy tekinteni rá mintha csak egy sima meccs lenne. Nagyon jó volt ilyen remek játékosokkal együtt lenni, akik hétről hétre a legmagasabb szinten bizonyítanak, és belekóstolni a SEHA ligába.

- A Zaporozhye elleni mérkőzésre hogyan emlékszel vissza?

- A bemelegítés előtt gondolkodtam, hogy mi lesz majd a pályán, hogy kapok-e majd lehetőséget. Nagyon kicsi drukk volt bennem, de a bemelegítés alatt ez elillant. Magáról a meccsről nem sok mindenre emlékszem, az eleje az eléggé homályos, de onnan már minden tiszta.

- Amikor megtudtad, hogy esélyt kapsz ezen a mérkőzésen mi volt az első gondolatod? Azért mégiscsak egy BL mérkőzésről volt szó.

- Ezzel a mérkőzéssel és az erre való felkészüléssel egy időben a serdülő csapat (amelyben egyébként játszom az Akadémián), Németországba utazott egy nemzetközi tornára. Természetesen én is összepakoltam, indulásra kész voltam. Aztán este hívtak, hogy szükség van rám. Akkor nem nagyon fogtam fel. A következő napon, amikor vége volt az edzésnek, akkor gondoltam bele, hogy milyen jó lesz 5000 fanatikus ember előtt kimenni a pályára, meghallgatni a BL himnuszt és játszani.

- Nem sajnálod, hogy ki kellet, hagynod azt a tornát?

-  Nyilván annyiban sajnálom a dolgot, hogy nagyon jó lett volna ez a torna, nagyon jó csapatok ellen játszottak a társaim, s végül meg is nyerték azt, de nem panaszkodom a hétvégére. Kaptam a Bajnokok Ligájában lehetőséget, sikerült védenem is, szóval jól alakult a hétvége.

- Mivel már többször szerepeltél a felnőtt sapatban, mennyire tudtál beilleszkedni, hogy érzed?

- Szerintem ezzel minden rendben van. Beszélek angolul, szóval mindenkivel szót értek és könnyen ment a beilleszkedés, sokat segítenek ebben.

- Ki az, aki a legtöbbet segített ebben?

- Olyan nagyon kiemelkedő nincsen, szerintem ebben mindenki egyformán segített.

- Melyik számodra az eddigi legkedvesebb mérkőzésed?

- Talán az, amikor gyerekbajnokságot nyertünk ez Éles Kézilabda Iskolával. Az a döntő a Honvéd ellen a legemlékezetesebb eddig.

- Egy mérkőzésen mentálisan mennyire fáradsz el?

- Attól függ, mennyi időt töltök a pályán és milyen nehéz a meccs.

- Hogy érzed, ki az, akitől eddig a legtöbbet tanultál?

- Itt mindenkepp a kapusedzőimet emelném ki.

- És játékosok közül esetleg van valaki, aki sokat segít?

- Szerintem minden profi sportolót lehet tanulni valamit. Számomra nincsen ilyen személy. Mivel mindenkitől lehet tanulni, de senkire se szeretnék hasonlítani.

- Ki a példaképed?

- Talán Sterbik Árpád és Niklas Landin.

- Miért pont ők ketten?

- Nagyon tetszik mindkettőjüknek a stílusa és az, hogy bármikor el tudnak egy meccset dönteni.

- Van számodra úgynevezett álom csapat?

- Igen, van: a THW Kiel.

- Miért pont a Kiel?

- Mert nagy történelmű klub.

- Mi számodra a legfontosabb, amikor a kapuban vagy?

- Nekem az, hogy az ellenfél ne tudjon gólt lőni. Mindig így indulok neki a meccseknek.

- Hol képzeled el magad 10 év múlva?

- Mindenképpen szeretnék egy Bundesliga csapatban szerepelni.